A Kodály-házban a főétkezések többnyire zöldségből álltak. Kodály általában keveset evett, húst pedig igazán ritkán. A csont nélkül pirított, párolt karajt kedvelte, héjában sült burgonyával, amit teljes egészében elfogyasztott, hiszen ő már tudta, hogy a héj alatt bújnak meg a legértékesebb tápanyagok. Hetente háromszor tálaltak tésztafélét: darás metéltet, kiflikochot, csodálatos, remegős túrós csuszát jól megtejfölözve, sütőben átsütve. Tésztáját a szakácsnő gyúrta. Gyakran került zöldségpüréleves, zöldséges krumplileves, zellerkrémleves az asztalra, vagy helyettük előételként főtt, reszelt cékla, kissé megcitromozva. Szerették a gombával rakott kelt (ami sosem készült paprikás sült hagymával), a félig párolt karfiolt főtt, tisztított gesztenyeszemekkel körülrakva és tejföllel meglocsolva. A salátákat ecet helyett citrommal ízesítették, és az ebédet mindig sajt meg néhány szelet alma zárta. Sosem más gyümölcs, mert mint egy széljegyzetből kiderül, Kodály hitte, hogy a többi gyümölcs közvetlenül az étkezés után fogyasztva erjedést okoz.
Az ital csipkeszörp volt Parádi vízzel. A mester nem ivott alkoholt, legfeljebb néha egy-egy pohár tokaji bort. Kodály Zoltán első feleségével, Emma asszonnyal Első felesége, Sándor Emma negyvenkilenc éven át volt jóban-rosszban társa: sokoldalú ember, egy személyben komponista, műfordító és gondos háziasszony. Kodály legkedvesebb fogásainak egyike talán Emma asszony sajtpudingja volt – receptjét felesége saját kézzel írott receptfüzete őrzi ma is a Kodály-archívumban, ahová a Magyar Konyha bebocsátást nyert. SAJTOS PUDING 5 d vaj, 4 evőkanál vagyis 11 és fél dk liszt 0, 5 l tej, 10 d parmezán sajt 4 tojásnak sárgája, 4 tojásnak fehérje, a formát kiprézlizni. A vajat felolvasztani, a 4 kanál lisztet beletenni, egy kicsit pirítani, a 1/2 liter tejjel lassan felereszteni, levenni, a 10 deka sajtot belekeverni, de csak akkor, ha már kicsit megsűrűsödött és már kihűlt. Akkor a tojássárgáját belekeverni, egy kevés sót, a 4 tojás habját hozzákeverni. Formába tenni, megsütni nem túl meleg sütőben.
Még a bensőséges baráti szakaszban vetette papírra Kodály: "E[mma] maga az őstermészet. […] Sokat gondolkoztam, mért nem látszik meg ez a levelein; […] még beszédén is csak akkor, mikor az ideái kezdenek kidomborodni. Azért tán, mert nincs eléggé hatalmában egyik nyelv se. De nála még a konvenciós beszéd-formák mögött is sajátos, eredeti képzetek vannak. Nyelvalakító képessége kicsiny, azért öltözteti ezeket a megtanult formákba. Csak ha mögé lát az ember ennek a nyelvnek, úgy látja meg. Az eredetisége tehát inkább az egész természetben, lényében olyan módon van elosztva, hogy nem a beszédében fejeződik ki a legjobban. " Kodály Zoltán 1910. március 17-én – mintegy Emmának szóló születésnapi ajándékként – a szalonban tartotta első szerzői estjét. 1910-ben Emma asszony hivatalosan is elvált Gruber Henriktől, s így a pár hamarosan egybe kelt. A házasságkötés után Emma asszony – felismerve Kodály rendkívüli tehetségét – félretette saját zeneszerzői ambícióit, s férje segítőtársa lett élete végéig.
1936-ban Buda töröktől való visszafoglalásának 250. évfordulójára komponálta Kodály a Budavári Te Deumot. 1940-ben szomorú búcsúkoncertet adott Bartók Béla és felesége a Zeneakadémián. A nácizmus előretörése miatt elhagyták az országot, New York-ba emigráltak. (Bartók már nem is tért vissza többé, 1945-ben meghalt. ) 1958-ban meghalt Kodály felesége is. Később Péczely Saroltát vette feleségül, aki Kodály 1967. március 6-án Budapesten bekövetkezett haláláig társa, támasza volt, azóta pedig életművének méltó ápolója, a kodályi szellemi hagyaték gondozója mind a mai napig. Ez az életmű igen szerteágazó: a zeneszerzés mellett a népzenekutatásra, a zenepedagógiára és a magyar nyelv ápolására, védelmére is kiterjedt. "Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza. " Kodály Zoltán
Gondosan kijegyzeteli mindegyiket, s azzal a biztos ítélőképességgel, amely a magyar népdalok világában is vezérelte, kiválasztja a számára legmegfelelőbb módszereket. Megváltoztatja életmódját, evési szokásait, s ezeket egy életen át, a rá olyannyira jellemző, rendíthetetlen következetességgel be is tartja. JOGHURT ÉS GRAHAM-KENYÉR Mindebből arra következtethetnénk, hogy Kodály Zoltán kemény, szigorú emberként élt. Pedig ahogy második felesége, Kodály Zoltánné Péczely Sarolta lapunknak mesélte, a zeneszerző nagyon barátságos, nyugodt természetű volt. Minden feszültségtől mentesen élt és dolgozott. Kodályéknál a nap nyitott ablaknál, tornával kezdődött. A reggeli egy pohár joghurt és néhány szelet megvajazott Graham-kenyér volt. Azután tusolás következett és – a Müller-féle szisztéma szerint – az egész test módszeres ledörzsölése. Aki megfázott, annak először vizes harisnyát, arra száraz gyapjúharisnyát kellett húznia, és meleg kabátkát öltve pokrócok közé az ágyba bújnia. A zeneszerző a Kneipp-kúrát egyébként is nagyra tartotta, epefájdalmait is így enyhítette.