A legenda szerint ekkor egy villám csapott a padlózatba, amit a mai napig egy bronzedény takar. " [5] A szobor pusztulása [ szerkesztés] Suetonius római történész szerint Caligula római császár azt a parancsot adta, hogy "a vallási és művészi beccsel bíró istenszobrokat, köztük az olümposzi Jupiterét Görögországból elhozzák, hogy fejüket levétesse és sajátját tétesse reá. " [11] Mielőtt erre sor kerülhetett volna, a császárt 41-ben megölték. Halálát állítólag a szobor is előre jelezte, amikor "hirtelen oly kacagást hallatott, hogy a munkások a düledező állványokról szerte futottak". [12] I. 391-ben I. Theodosius római császár betiltotta a pogány rítusokat és bezáratta a templomokat. Az olümpiai szentélyt nem használták tovább, a szobor végső pusztulásának körülményei így nem ismertek. A bizánci író Geórgiosz Kedrénosz szerint a szobrot Konstantinápolyba szállították, ahol Lauszosz palotájában állt annak 475-ben bekövetkezett leégéséig, amiben a szobor is megsemmisült. Más feltételezések szerint a szobor a Zeusz-templommal együtt 425-ben égett le.
Nevéhez fűződik az Akropoliszon elhelyezett Athéné Parthenosz, a Szűz Athéné szobrának elkészítése. Athéné jobb kezében Niké-szobrot tartott, akárcsak az olümpíai Zeusz. Bal kezével egy pajzsra támaszkodott, amelyet rövidülésben - a valóságos látásnak megfelelően - ábrázolt a művész: az oldalra fordított pajzs, amelyet a néző elölről szemlél, egy lekerekített téglalap alakját veszi fel. A rövidülés a klasszikus görög képzőművészet "találmánya, és ellentétes a "legnagyobb felület" láttatásának egyiptomi elvével. A szobor nem maradt fenn, és csak római másolatokból ismerjük. Az athéni Akropoliszon található Parthenón felépítése után a demokratikus periklészi politika ellenfelei sikkasztás miatt vádat emeltek Pheidiasz ellen; valójában rajta keresztül Periklészt támadták. Hosszú pereskedés után valószínűleg száműzték; ennek a száműzetésnek köszönheti megszületését az olümpiai Zeusz-szobor. A szobor a mester késel munkája lehetett. 1955-ben, az olümpiai ásatások folyamán előkerültek egy műterem maradványai.
De létezik egy másik történet is: az 1. században, Caius Caesar ( Caligula) át akarta szállíttatni a szobrot Rómába, de terve csúfos kudarccal végződött, amikor a munkásai által készített állványzat leomlott. Kr. u. 391 -ben I. Theodosius császár betiltotta a versenyeket, mert azokat pogány szokásoknak minősítette, emellett bezáratta Zeusz templomát. Vannak, akik úgy gondolják, hogy Kr. 350-ben fosztogatók rombolták le. Forrás:
A trónus aranytól és drágakövektől csillog, és ébenfa meg elefántcsont, valamint festett alakok és domborművek teszik még pompásabbá. A trónus mindegyik lábán egy-egy (azaz összesen négy) táncoló Niké látható, és további két-két darab a lábak táján. A két első láb mindegyikén thébai fiúk hevernek, akiket szfinxek ragadnak meg, a szfinxek alatt pedig Artemisz és Apollón állnak, és Niobé gyermekeire nyilaznak... " Ezt követően a szobordíszeket részletezi, majd így folytatja: "No ha jól tudom, hogy az Olümpiai Zeusz-szobor magasságát és szélességét gondosan megmérték, mégsem dicsérhetem azokat, akik ezeket a méréseket elvégezték, mert az általuk megadott adatok aligha éreztetik azt a hatást, amit a szobor látványa a nézőre gyakorol. Hiszen, mint mondják, maga az isten igazolta Pheidiasz művének nagyszerűségét. Pheidiasz ugyanis, amikor elkészült a szoborral, imádkozott az istenhez, adja jelét annak, hogy műve megfelel-e óhajának. Erre a hagyomány szerint az isten azonnal egy villámot küldött a padlónak arra a részére, amelyet még az én időmben is egy bronzból készült urna fed le. "
Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra Ország Görögország Szobrász Pheidiasz Készítés ideje i. e. 430-as évek Felhasznált anyagok elefántcsont arany ébenfa fa Elhelyezkedése Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra Pozíció Görögország térképén é. sz. 37° 38′ 16″, k. h. 21° 37′ 48″ Koordináták: é. 21° 37′ 48″ A Wikimédia Commons tartalmaz Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra témájú médiaállományokat. Az olümpiai Zeusz-szobor egy közel 12 m [1] magas ülő szobor volt, amelyet Pheidiasz készített az i. 430-as években. A szobor a görögországi Olümpiában állt, a Zeusz tiszteletére emelt templomban. Zeusz volt az ég és a villámok ura az ókori görög vallásban, valamint az olümposziak főistene. A szobor elefántcsontból és aranyból készült, amit ébenfa keretre illesztettek. Zeusz jobb kezében egy kis szobor állt, ami Nikét, a győzelem istennőjét ábrázolta, bal kezében pedig jogarát tartotta, amely tetején egy sas ült. A saruja és a palástja is aranyból volt, Zeusz lábainál pedig szfinxek és más szárnyas figurák ültek.
[3] Az ókori hagyomány Pheidiasznak tulajdonítja az "Athéna Parthenosz" (Szűz Athéna) aranyból és elefántcsontból készült 12 méter magas kultuszszobrát is. A szobor nem maradt fenn, de kicsinyített másolatokból, pénzérmékről, gemmákról rekonstruálható. Az istennő, jobbkezében Niké-szobrot tartott, lábához támasztott pajzsán athéniek és amazonok harcát ábrázolta a szobrász, a pajzs belső oldalán az istenek és gigászok harcát véste és festette meg. Athéna sisakján mitológiai szörnyek voltak láthatók. Az istennő saruján kentaurok és lapithák harca, a szobor talapzatán Pandóra születését örökítette meg. Az olümpiai Zeusz szobor a főistent mitológiai alakokkal díszített trónszékén ülve ábrázolja. A 12 méter magas [5] szobor uralta a templom teljes magasságát. Jobb kezében, akárcsak a partheóni Athéné, Niké-szobrot tartott, a baljában jogart. A talapzat reliefjein Aphrodité születését mintázta meg. A szobor tényleges kinézetét sokáig csak római pénzek és gemmák alapján ismerték, azonban 1954 –58-ban a szobor aranyrészeinek negatív öntőformái is előkerültek Pheidiasz műhelyéből.