Általában 45-50%-ban tartalmaz farostot vagy faforgácsot és hőre lágyuló műanyagokat: polipropilént, PVC-t vagy polietilént. Ezek mellett a WPC tartalmazhat még kémiai adalékanyagokat, biomasszát és/vagy egyéb szervetlen töltőanyagokat is. Ezek célja sokféle lehet: UV védelem, vízhatlanság, rovarvédelem, égéskésleltetés, ütésállás. Gyártás során az olvasztott műanyagokat és a faforgácsot összekeverik, majd a masszát a kívánt formára sajtolják. Készülhet újrahasznosított anyagokból is. Legnagyobb előnye a fával szemben, hogy hő megmunkálással bármilyen formára alakítható, és jóval alacsonyabb a karbantartási igénye. Az új generációs WPC burkolatok már PVC bevonattal rendelkeznek, ami tovább növeli tartósságukat és csökkenti kezelési igényüket és a színfakulás esélyét. Legnépszerűbb felhasználási területe a kültéri deszkapadló burkolatok (teraszok, stégek), mivel a fánál lényegesen tartósabb, viszont textúrájában hasonlóan természetes hatású. Ellenáll a korróziónak, pedig a vizet a fához hasonlóan szívja magába.
Át kell gondolni, mely megoldás kedvezőbb elsőre, mely kivitelezhető, egyáltalán van-e lehetőség plussz vezetékek behúzására, mert ha nem, hát akkor tényleg le kell ülni gondolkodni, i is lenne a megfelelő. Hát nekem elsőre ezek a megoldások jutottak eszembe, de biztosat a helyi körülmények ismeretében lehetne mondani.
hát az nekem kicsit sok. Nem tudom, mit javasolt a helyi mester, de én a következőket tenném: 1: Nem lett taglalva, az éjszakai 3F milyen biztosítókkal szerelt. Vélhetően régen elektromos fűtés volt a házban, abból maradhatott meg, mert az elektromos kályhák voltak 3F bekötésűek. Ha legalább 3x10A, már kedvező, erre kötnék rá az első körben, hogy a meglévő vezeték mellé még két 4 mm2 vezetéket behúzva - megszakítás és kötések nélkül- a két végpont közé. Az éjszakainál mindig volt egy áramtalanító kapcsoló - régebben boiler kapcsolónk is hívták - egy nagyméretű 3 sarkú leválasztó kapcsoló, ahol rá is lehet kötni gond nélkül az "éjszakai" áram hálózatra, áramvédő kapcsolóval kiegészítve. 2. Ha nem lenne elegendő ez, idővel kitapasztalva, meg lehet próbálni átkötni nappali 1F-re, és nem is lenne szükséges vezetéket cserélni, csak a az egyes vezetékeket alkalmasan párosítva - ld 4+4=8 > 6 mm2 - meg lehetne táplálni egy fázisról is. Egy 25A "C" típusú biztosító tökéletes megoldás erre, mert a biztosító mind zárlatra, mind túláramra méretezett, a "C" típus ebben a megfelelő választás.
A szennyezett levegő ilyenkor megül a városok és a völgyek fölött. Ez a "hideg légpárna" jelenség még erősebb a medencehatás miatt: bár nyáron nekünk jól jön, hogy a környező hegyek adnak némi szélvédettséget, télen ez határozott hátrány: az inverziós réteg olyan hermetikusan zárja az alsó légréteget, mintha egy hatalmas nejlonzacskót húztak volna a Kárpát-medencére. Alapvetően kétféle szmogot különböztetnek meg, a "londoni" és a "Los Angeles-i" típust. Utóbbi a nyári szmog, az utóbbi évtizedekben Magyarországon is előfordul, de Európában például Athént teszi sokszor alig elviselhetővé. Ehhez erős UV-sugárzás is kell, úgyhogy télen nálunk értelemszerűen nem erről van szó, hanem a londoniról. Ez az 1952-es tragikus londoni szmog után kapta a nevét, arról, ami miatt akkor öt napon keresztül alig lehetett látni valamit, és pár nap alatt 5000-rel többen haltak meg, mint ugyanazon a héten normális években. Ennek klasszikus formájában a probléma összetett: nagymértékű széntüzeléssel összefüggő magas szállópor-koncentráció és a kén-dioxid mint fő szennyezőanyag együttes jelenléte.