Az F=I/t képletbe helyettesítsük be az I=m·v képletet, és azt kapjuk, hogy F=m·v/t. Vegyük észre, hogy v/t=a, így megkapjuk a dinamika alapegyenletének SOKAT emlegetett alakját: F=m·a. Ha szeretnéd, akkor írd dv/dt-nek, ez a lényegen nem változtat. Vagyis az F=I/t és az F=m·a egyenértékű képletek, és ugyanazt a törvényt fejezik ki kétféle irányból nézve. Ha változó erőre akarjuk a törvényt alkalmazni, akkor kereshetjük differenciálással az adott pillanathoz tartozó arányszámot, de ilyesmire, lefogadom, a kérdezőnek nincs szüksége. A 4. axiómát egyébként nemcsak "az erők szuperpozíciójának elve", hanem "az erők függetlenségének elve" néven is láthatjuk – a kislexikon éppen ezt a nevet használja –, ami számomra azt emeli ki, hogy nemcsak a több erő közös hatása egyezik az eredőjükével, hanem egy erő mindig felbontható több összetevő erőre is, és ez a lehetőség is gyakran jön jól. De ismét csak ugyanarról van szó.
referenciák Jha, A. "Mi a Newton második mozgási törvénye? " (2014. május 11. ): The Guardian: Isaac Newton. Az egyenletek rövid története. A lap eredeti címe: 2017. május 9., a The Guardian. Kane & Sternheim. "Fizika". Ebben az esetben forgómozgásra kell alkalmazni a dinamika alaptörvényét. (Azt kapjuk hogy M=J*ß). Minden motor így működik. Newton 3: 1. példa: Focilabda passzolásakor ellen kell tartani a labda lendületváltozásából adódó erőnek. példa: A kosárlabda visszapattanásakor a talajról, a talaj visszanyomó ellenerőt fejt ki a labda lendületváltozásából adódó erejével szemben. példa: A plafonon függő csillárt tartó láncban kényszererő ébred a csillár súlyerejével szemben. 4. példa: A szék, melyen ülsz visszanyomó erőt fejt ki a súlyoddal szemben. 5. példa: A házak falai, tartószerkezetei ellenerőt fejtenek ki a ház súlyával, és egyéb terhelésével szemben. Newton 1 törvénye movie Newton 1 törvénye for sale 4 órás állás xi ker 24 Newton 1 törvénye 2017 Newton 1 törvénye 30 Hu
A fenti 4 db szakasz szerzője: – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 94. 21. 204. 30 ( vitalap | szerkesztései) 2021. november 7., 15:57
És megadja a kvantitatív összefüggést is. A harmadik törvény az, ami az impulzusmegmaradást írja le: ha az egyik test F erőt fejt ki dt időn keresztül, akkor F*dt impulzust ad át, a másik test pedig -F erőt fejt ki, és -F*dt impulzust ad át: az impulzusváltozás így zérus, az impulzus (lendület)tehát megmarad. MGy. Pl. A Newton törvényeket ideális körülmények közt gondoljuk igaznak Fizikai axiómákról nem nagyon szoktunk beszélni. Ld. Bernoulli-törvény, Ohm-törvény, és még sorolhatnám. noha ezek is axiómák. Amit bizonyítunk, az a tétel. A törvény az, ami mindenkire egyaránt érvényes. Amikor a cikket fordítottam az angol lapról, igyekeztem más forrásból is ellenőrizni, hogy melyik törvény melyik. Természetesen könnyen lehet, hogy valahol tévedtem. Jó lenne pl. valamilyen magyar fizikatankönyvből pontosan beidézdni a definíciókat, sajnos azonban ilyenhez jelenleg nincsen hozzáférésem. -- DHanak:-V 2005. március 23., 00:32 (CET) [ válasz] Néhány kisebb változtatást eszközöltem a törvények elnevezésében.
Miért van ez így? Azért, mert nem kapaszkodtunk, mondhatja akárki, de ez a hétköznapi, és nem a tudományos válasz. A fizika oldaláról megközelítve a kérdést, azt kell észrevennünk, hogy akkor esünk el, ha más test, pl. a széktámla, a jármű oldalfala vagy a kapaszkodó nem kényszerít bennünket arra, hogy elinduljunk, vagy lassítsunk a járművel együtt, esetleg bekanyarodjunk ugyanúgy, mint a jármű a gondolatmenetet ellenőrizhetjük más esetben is. Autóban ülve tartsunk magunk előtt egy vízszintes, sima lapon egy golyót. Ha az autó elindul, fékez vagy kanyarodik, azt látjuk, hogy a golyó látszólag "önmagától" indul el a táblához képest. Az autóval és a táblával együtt nem mozog, nem lassul és nem kanyarodik. Ugyanakkor viszont egy, már adott sebességgel, egyenes vonalban haladó járműben a golyó nem mozdul el a lapon, megtartja maga is a jármű sebességét mindaddig, amíg a jármű nem gyorsít, fékez vagy fordul. Newton I. törvénye Newton I. törvénye a következőket mondja ki: minden test megtartja nyugalmi állapotát, vagy megmarad az egyenes vonalú egyenletes mozgás állapotában míg más test mozgásállapotának megváltoztatására nem készteti.
Látom, hogy alatta van valami magyarázat, hogy a törvény csak az inerciarendszerekben érvényes, de ha tételt idézünk, szerintem célszerű pontosan tenni. Hisz a törvény úgy kezdi, hogy " van olyan vonatkoztatási rendszer... " és nem általánosságban beszél, hogy " minden test... ". Üdv Hungarus1 vita 2013. szeptember 24., 11:35 (CEST)Hungarus [ válasz] Örülök, hogy végre akad valaki, aki pontosít a szócikken! természetesen inerciarendszerben nem minden test véges e. -t vagy van nyugalomban Ezt nem is állítja a szócikk: Azt a vonatkoztatási rendszert, amelyhez viszonyítva egy test mozgására érvényes ez a törvény, inerciarendszernek nevezzük. Az inerciarendszer maga is nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, és bármely hozzá viszonyított tökéletesen magárahagyott test mozgására érvényes a tehetetlenség törvénye. A törvény csak annyit mond, hogy evemet végez, vagy nyugalomban marad, amíg egy külső erőhatás ennek megváltoztatására nem készteti. -- DHanak:-V 2005. augusztus 1., 19:29 (CEST) [ válasz] "A három törvényt több, mint 200 éven keresztül megfigyelésekkel és kísérletekkel igazolták, egészen 1916-ig, amikor Albert Einstein... " ez így nem teljesen igaz.
Kísérlet Newton II. törvényéhez Newton I. törvényéből következik, hogyha egy testre nem hat erő, akkor az nem változtatja meg mozgásállapotát. Egy kiskocsi és a hozzá erősített csigán átvetett kötélen függő nehezékek segítségével kísérletileg megvizsgálhatjuk, hogyan változik egy test mozgásállapota, ha erő hat rá. Mivel a mozgásállapot megváltozása az időegységre eső sebességváltozással, a gyorsulással jellemezhető, ezért a testre ható erő okozta gyorsulást fogjuk számolni a már korábban megismert összefüggés alapján:. Látható, hogy a gyorsulásmérést idő és elmozdulás mérésére vezetjük vissza. A test gyorsulását okozó erő mérése nem egyszerű. Ezért a gyorsító erőt nem mérjük pontosan, hanem úgy tekintjük, hogy az a gyorsulást létrehozó nehezékek számával egyenesen arányos. Legjobb, ha a mérést légpárnás asztalon végezzük el, hogy a súrlódás fékező hatását ne kelljen figyelembe venni. Mérési eredmények Newton II. törvényéhez Mérési eredmények. A kiskocsihoz csigán átvetett kötéllel egy nehezéket erősítünk.