Móra László Karácsony édes ünnepén Legyen ma templom minden ember szíve, Melyben a lélek szárnyat bontogat! Karácsony édes ünnepén Legyen imádság minden gondolat. Legyen ma templom minden ember szíve, S legyen a templom tiszta, szent fehér. Karácsony édes ünnepén Istennek tetsző legyen a kenyér. Szálljon szívünkbe áldott akarat, Ez kösse egybe mind a kezeket. Karácsony édes ünnepén Te légy vendégünk: Jóság, Szeretet! Akinek könnyet osztogat az Élet És kín a napja, kín az éjjele, Karácsony édes ünnepén Ne fuss előle! Óh beszélj vele! Testét takard be s enyhítsd sok sebét! Óh lásd meg, tudd meg: testvér ő veled. Karácsony édes ünnepén A szíved szépül, őt ha öleled. Az emberszívek örökélő őre Tegye ma össze mind a kezeket! Karácsony édes ünnepén Maradj vendégünk: Jóság, Szeretet! Móra László Karácsony édes ünnepén Vissza a Karácsonyi versekhez
Vár alatt útfélen űl kolduscsalád, Férj s nő átkarolva tartja magzatát, Keblök melegével óvják gondosan, S rájok elterítve egy rossz gúnya van. Igy ülnek sokáig, némán, reszketeg, Míg a férjnek ajki szólni kezdenek: "Márma van karácsony szentelt ünnepe, A nép megváltója márma születe; Jó hogy ez egy emlék megmaradt reánk, Mert feledtük volna, hogy megváltatánk. Óh hatalmas Isten, hát miért, miért Ontatál fiaddal értünk drága vért? Hogy dombérozásra több ünnep legyen, S a nép rab maradjon véges-végtelen? Cél után fáradni, küzdeni dicső, Elfeled minden bajt, aki célhoz jő, Ah, de én mért hordom a szörnyű igát, Csak hogy életemet nyomorogjam át, S amelyet kiküzdök, életem minek, Hogy legyen igámat hordani kinek? Rettentő körút ez, melynek vége nincs, Egy kétségbeejtő örökös bilincs. – Vagy nagy ég, megvolnánk váltva általad, És igába tart csak zsarnok akarat? Úgy még jő idő, mely újra törvényt tesz. S a megváltó újra gunyhó sarja lesz. – Hátha e bíró még gyermekem lesz tán, Óh, takard, takard nőm édes gondosan.
Jőjj, jőjj közelebb, így hajtsd reám fejed, Hadd tomboljon a szél, rossz szűrünk felett, Szálljon a hó, itten vad dühe nem ér. " – S ím leszáll közéjük enyhadó tündér, Édes álomképet sző rájok keze, S boldogok mindhárman, férj, nő s gyermeke. S hogy ne verje őket zord valóság fel, Lassan eltakarja őket hólepel. – A várból öröm száll – zúg a téli szél – A család helyén csak kis hódombot ér. Pósa Lajos – Levél a kis Jézuskához Én édes Jézuskám, Itt van a hideg tél. Böskeékről valahogyan El ne feledkezzél! Hiszen, tudod, ott a Város végin laknak… Mint az övék, nincs több olyan Jégvirágos ablak. Házukban az idén Tűz még nem égett: Dideregve szenvedik át A nagy hidegséget. Mondd meg, én Jézuskám, Minden angyalodnak: Gondoljanak rájuk is, ha Karácsonyfát hoznak. Nem kell nekik olyan Csillogó-ragyogó, Csak egy kevés tüzelőfa, Melegen lobogó. Egy hát rőzsével is Megelégednének… Küldj is, édes kis Jézuskám, Szegény Böskeéknek! Siklós József – Betlehemi fényes csillag Betlehemi fényes csillag gyúlj ki már az égen, árassz békét, szeretetet, mint valaha régen.
Legyen ma templom minden ember szíve, Melyben a lélek szárnyat bontogat! Karácsony édes ünnepén Legyen imádság minden gondolat. Legyen ma templom minden ember szíve, S legyen a templom tiszta, szent fehér. Karácsony édes ünnepén Istennek tetsző legyen a kenyér. Szálljon szívünkbe áldott akarat, Ez kösse egybe mind a kezeket. Karácsony édes ünnepén Te légy vendégünk: Jóság, Szeretet! Akinek könnyet osztogat az Élet És kín a napja, kín az éjjele, Karácsony édes ünnepén Ne fuss előle! Óh, beszélj vele! Testét takard be s enyhítsd sok sebét! Óh, lásd meg, tudd meg: testvér ő veled. Karácsony édes ünnepén A szíved szépül, őt ha öleled. Az emberszívek örökélő őre Tegye ma össze mind a kezeket! Karácsony édes ünnepén Maradj vendégünk: Jóság, Szeretet! 💖 Tarts velünk holnap is, nyiss ki egy újabb ablakot az adventi naptár unkban, melyet itt találsz: 🎄 Oszd meg a bejegyzést, és vidd tovább a karácsony fényét! 🎀 A naptáron felül tiéd lehet még egy adventi ajándékcsomag is:
És nem találtak más födélt az éjjel A városvégi istállón kivül. Kit a komor Sibillák megígértek, Kit a szelíd Vergilius jövendölt S akit rab népek vártak, szabadítót. A betlehemi kisded jászolára, Amely fölött nagyobb fény tündökölt, Mint minden földi paloták fölött. Augustus Caesar birodalma elmúlt, Az ég és föld elmúlnak, de e jászol Szelíd világa mindent túlragyog. Ki rómaihoz, barbárhoz, zsidóhoz, A kerek föld mindegyik gyermekéhez Egy üzenettel jött: Szeressetek! És hallgassátok meg az angyalok És pásztorok koncertjét, mely e szent éj Ezerkilencszázhuszonhároméves Távolságából is szívünkbe zeng. S gondoljatok rá holnap és minden áldott Napján e múló életnek s legyen A betlehemi énekből öröm, A karácsonyi álomból valóság És békessége már az embereknek! Madách Imre – Karácsonykor Zúgva nyargal a szél, hordja a havat, Mindenekre tiszta fénypalástot ad. Egyiránt borít el bércet, völgyeket, Tán az egyenlőség tart ma ünnepet. Ünnep van valóban, ím a büszke vár Dús világításnak özönében áll, Fényes csarnokáról hangzik a zene, S vad dombérozásnak hangja jön vele.